Fecsegő

Sok beszédnek sok az alja.. Ám ez nem mindig igaz. Van úgy, hogy csak fecseg, fecseg a gyermek, be nem áll a szája. Mi pedig győzzük hallgatni! Főként lányainkra jellemző a bőbeszédűség, de a fiúk között is akad olyan, aki lehengerlő stílusban képes percekig szórakoztatni közönségét, a családot, vagy a baráti társaságot. Nem egyszer előfordult velem is, hogy fiúk sztorizását hallgatva állapítottam meg magamban: nem a nem a meghatározó a beszédkészségben. Ha szerényebb gyermeket nevelünk, szótlanabb, csendesebb csemetével élünk egy fedél alatt, gyakran panaszkodunk: „Harapófogóval sem lehet kihúzni belőle, mi volt az iskolában.” Természetesen nem könnyű szóra bírni a halkszavú gyermeket, de ne adjuk fel!

Mind a bőbeszédű, mind a szótlan gyermekkel érdemes beszélgetést kezdeményeznünk. Legfeljebb fontoljuk meg, mikor és hogyan tegyük!

Arról pedig, hogy milyen módon fonjuk a beszélgetés fonalát, hogyan tereljük a szülő számára fontos téma irányába gyermekünket és milyen módon kérdezzünk, vagy hallgassunk, ebben a blogban lesz szó részletesen.

Ugyancsak itt szeretnék írni azokról a játékokról, melyekkel fejleszthető a beszédkészség. Lesz szó társasjátékokról, melyek segítségével a társalgás-, másokkal az élmény megosztás segíthető a gyermekeknél, kamaszoknál.

Blogomban néhány nyelvészeti és kommunikációs érdekességről is olvashatsz, hiszen szívesen megosztom veled a Szószátyár és a Nyest írásait is kortárs költőink, íróink cikkei mellett.

Bármennyire furcsa, szeretem, ha a gyermekek, netán felnőttek (újra)megtanulnak halandzsázni. Épp ezért ezen a blogon olvashatsz halandzsa verseket, szövegeket gyermekektől, felnőttektől és tőlem.

Arról pedig, hogy milyen remek dolog teve-nyelven beszélni, legközelebb írok. Tarts velem a Fecsegőben!

Élményprogram

Tanulási segítség gyermekeknek